Bár Horvátországba mindenki azért megy, hogy sütesse a hasát, mégis azoknak, akik szeretnek kicsit nézelődni, aktívabban eltölteni a hetet, érdemes kirándulni a környéken.
Mi két helyet látogattunk meg: Pulát és Poreĉ-t. Pula délebbre, Poreĉ északabbra van, de mindkettő 30-40 percen belül elérhető autóval.
Pula
Érkezésünk
előtt sokat nem tudtam a városról, csak hogy egy igen szép római kori
amfiteátrum (mini Colosseum) tekinthető meg. Számomra az autóval való utazgatás
nagy élmény volt. Csak egy GPS-ünk volt, semmi internet, és a telefonunk sem
volt okos. Tudom ez hihetetlen. Az lett volna vagány, ha csak térképünk van
(nyomtatott), de ennyire öreg nem vagyok, így azt mondom a GPS kell. Más nem.
Mert van szánk és szemünk és ez többet ér minden internetes okostojás kézi
küytütől.
Pulában találtunk egy fizető parkolót, a boltban váltottunk pénzt, hogy legyen aprónk, és bedobtuk a két órát az automatába. Pula nem az a romantikus városka, mint Rovinj. Előbb látni a bazi nagy kikötőt a dokkokkal, meg a forgalmas buszmegállót, mint az amfiteátrumot. De ott van és gyönyörű. Teljesen beékelődött a városba. Kintről is teljesen jól látni, szerintem felesleges bemenni. Szerencsénk volt, mert épp egy idegenvezető tartott bent előadást, amint mi kintről tökéletesen hallottunk. Így tudtuk meg, hogy 33 000 férőhely volt, a nők a kakasülőn ültek és színes vitorlavánszonnal fedték be a tetejét a napsütés ellen.
Pulában találtunk egy fizető parkolót, a boltban váltottunk pénzt, hogy legyen aprónk, és bedobtuk a két órát az automatába. Pula nem az a romantikus városka, mint Rovinj. Előbb látni a bazi nagy kikötőt a dokkokkal, meg a forgalmas buszmegállót, mint az amfiteátrumot. De ott van és gyönyörű. Teljesen beékelődött a városba. Kintről is teljesen jól látni, szerintem felesleges bemenni. Szerencsénk volt, mert épp egy idegenvezető tartott bent előadást, amint mi kintről tökéletesen hallottunk. Így tudtuk meg, hogy 33 000 férőhely volt, a nők a kakasülőn ültek és színes vitorlavánszonnal fedték be a tetejét a napsütés ellen.
Az
amfiteátrumon kívül van még egy csinos kis tér szintén különleges római kori
emlékkel. Ezen kívül maga a város számomra nem volt túl vonzó. Az óváros nem
olyan gazdag és zegzugos, amit én szeretek. A városnézés, fagyizás után el
akartunk menni a strandra. De okos internetes telefon híján nem tudtok, hogy
hol a strand. Azt hittük, hogy egyértelmű lesz, mert sok horvát nyaralóhelyen
egyértelmű, hogy hol a strand, de itt nem. Bandukoltunk a kocsihoz, azt
tervezgetve, hogy majd elindulunk arra, amerre gondoljuk, hogy van a strand és
lesz, ami lesz. És akkor megláttam egy Kioskot (alias újságáráus). A Kioskban
árultak képeslapokat és az egyiken látszott a strand, amit úgy hívnak, hogy
Verudella. Ezt beírtuk a Dzsipíbe és már tudtuk is merre tartunk. Rettentő
kreatívnak éreztem magam és úgy éreztem őseim internet nélküli ereje tört fel
belőlem és vezetett a vad, ösztönös úton.
A strand
szintén egy vadregényes zöld övezetben van. Parkolni kiépített parkolóban
ingyen lehet. Van fű és szikla is, mindenki megkaphatja a neki valót. Gyönyörű
volt. Engem mindig lenyűgöz az Adria égszínkék, tiszta színe. A sziklákra
olykor felcsap a víz, a sziklazátonyokon lehet búvárkodni és lesni a
kishalakat, a hullámok ringatnak. A láb nem ér le.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése